Monitorizare de presă

Căutare

Cuvânt cheie

Organ:

Tematica:



Numele cotidianului: Erdélyi Riport
Anul şi data apariţiei: 2004
Tematica: legea minorităţilor naţionale
Categoria articolului: interviuri
Autorul articolului: Szűcs László
Titlul articolului: Választás az egység védelmében – Kampányzáró beszélgetés Markó Béla szövetségi elnökkel –
Numărul fotografiilor: 1
Acces online: https://archivum.erdelyiriport.ro/mod.php?mod=userpage&page_id=144




Vannak, akik úgy érzik, ma már nincs olyan etnikumközi feszültség, amely arra késztetné õket, hogy szolidárisak legyenek, s a választásokon ismét a magyar érdekképviseletre szavazzanak. Nos, ez a közérzet sokakban éppen azért alakulhatott ki – s jó, hogy így van –, mert az RMDSZ megfelelõ viszonyt tudott kialakítani románok és magyarok között, s politikai védelmet biztosított az elmúlt években. Ha ez a védelem most megszûnne, beláthatatlan károkkal járna, hiszen sajnos Romániában még sok minden visszafordítható. Tehát valóban önazonosságról szavaz most mindenki, egyénenként minden magyar, de az egyházak is, a civil szervezetek is. Hogy amit eddig elértünk a számukra, azt meg tudjuk védeni. Érzékeltetném is azt, amit mondok: ha nem lenne a továbbiakban parlamenti képviseletünk, ez nyilván azt jelentené, hogy az egyházi ingatlanok visszajuttatása leállna, s amit eddig visszaadtak, annak egy részét sem sikerülne tulajdonba venni. Iskoláink nemhogy bõvülnének, hanem sorra szûnnének meg magyar osztályok. A közbirtokossági erdõk magánerdészetek általi adminisztrálása ismét nem lenne lehetséges, sõt ez a tulajdonforma is veszélybe kerülhetne. Nem lennének magyar vezetõk jelentõs intézményekben. Rövid idõ alatt összeomlana sok minden abból, amit felépítettünk. A kérdés második részérõl csak annyit: igen, tovább kell haladnunk az úton, amelyen másfél évtizede együtt elindultunk.

Milyen irányt tud szabni az RMDSZ ennek az útnak, milyen kezdeményezéseket terveznek a következõ választási ciklusban?

Már vannak elõkészített törvényjavaslataink, ilyen például a felekezeti oktatásról szóló jogszabály. Mert hiába rendelkezik az Alkotmány arról, hogy van külön felekezeti oktatási forma, ezt el lehet intézni egy félmondatban rosszul, úgy, hogy semmit se érjen. A tervezetünk szerint a felekezeti iskolákat nagyrészt az állam szubvencionálná, az egyházak csak az ingatlanhátteret biztosítanák, ugyanakkor felügyeletet gyakorolhatnának az intézmény felett. Ez a választások utáni elsõ teendõnk. Ugyanakkor kisebbségi törvényt akarunk beterjeszteni, amelyben a kulturális autonómia keretét is ki szeretnénk alakítani. Vagyis azt, hogy felügyeletet gyakorolhassunk iskoláink, mûvelõdési intézményeink fölött valamilyen választott testület által. Folytatjuk a decentralizáció folyamatát, a közigazgatásban gyengíteni próbáljuk a prefektúrák hatáskörét. Nekifogunk átalakítani a mostani gazdasági fejlesztési régiókat. Tehát ezek az elsõ idõszak teendõi, s a következõ négy évben még számos más feladatunk is lesz. Ezek sorában nemcsak a sajátosan magyar kérdésekrõl kell beszélni, hanem arról is, hogy az RMDSZ programjában ott a nyugdíjkérdés, ott a fiatalok lakáshitel-támogatásának a kérdése.

A decentralizáció részeként elnökjelölti programja a prefektúrák hatáskörének csökkentése mellett más intézmények, így a megyei tanfelügyelõségek s a kulturális igazgatóságok, illetve egyéb mûvelõdési intézmények irányítását is az önkormányzatok hatáskörébe utalná. Ezt a szándékot a parlamentben is érvényesíteni kívánják?

Mindenütt le szeretnénk bontani a központi irányítást, ahol arra nincs szükség. Például az iskolák tekintetében, maguknak az intézményeknek sokkal szélesebb jogokat kell biztosítani. Ebben a pillanatban az iskolák vezetõinek nincs megfelelõ hatáskörük, így például a tanárok kinevezése sem az õ jogkörükbe tartozik. Az önkormányzatoknak is több beleszólást kell adni. Félig ugyan alárendelték az iskolákat a helyi hatóságoknak, de ez nem elegendõ, ebben az irányban kell tovább haladni. A mûvelõdési intézményeknél is elindult egy folyamat, azt is fel kell gyorsítani.

A parlamenti jelenlét ma még igen fontos feltétele a magyar érdekeltségû önkormányzatok hatékony mûködésének. Menynyire fontos e tekintetben a törvényhozási háttér?

A következõ négy évben el kell oda jutnunk, hogy az önkormányzatok akkor is
hatékonyak legyenek, ha nincs parlamenti védelem. Ám ennek ma még éppen az ellenkezõje igaz. Saját erejébõl az önkormányzatok többségének már-már csak arra van lehetõsége, hogy a tanács és a hivatal mûködésérõl gondoskodjon. De arra, hogy utat javítsanak, vízhálózatot építsenek, jelentõs változásokat érjenek el a közösség életében, ahhoz még mindig a megyei önkormányzatoktól kell kapniuk a pénzt, vagy közvetlenül kormányhatározatok által. Mi ezen változtatni akarunk, azon a helyzeten, hogy egy ellenségesen viselkedõ kormány akár hetek alatt is képes megfojtani egy önkormányzatot, lehetetlenné tenni egy polgármester, egy tanácsi testület helyzetét.

Hamarosan az ország EU-integrációjának a finiséhez érünk. Az RMDSZ ebben a folyamatban eddig is pozitív, kezdeményezõ szerepet töltött be. Milyen sajátos teendõik vannak, lehetnek a hátralévõ idõben?

Egyrészt külkapcsolataink révén meg kell tennünk mindent azért, hogy Románia csatlakozása akadálytalanul megtörténjen, s a 2007-es idõpontot tartani lehessen. Nekünk magyaroknak ez alapvetõ érdekünk, hiszen azzal is jár, hogy Magyarország és Románia között hamarosan nem lesz semmiféle határ. Ha Trianont, a Trianon által okozott károkat valamivel is részben jóvá lehet tenni, akkor ezzel bizonyosan lehetséges. Másrészt azon is kell dolgoznunk, hogy ne csak színleg csatlakozzék Románia, hanem a kritériumokat lehetõleg minél mélyrehatóbban teljesítve. Valóban olyan intézményrendszer alakuljon ki az országban, amely felszámolja a mostani korrupciót, áthidalja a szegények és a gazdagok közötti óriási szakadékot.

Többtucatnyi településen megfordult a kampány során, sok száz emberrel találkozott. Hogyan tapasztalta, mit várnak az emberek az RMDSZ-tõl, úgy is mondhatnám, mit kérnek cserébe a szavazatukért?

Vártak minket, sokan vártak és szeretettel fogadtak. Nagyon sok helyütt vetettek fel szociális problémákat, viszszatérõ jelzés volt az idõs emberek részérõl, hogy a nyugdíjukból nem tudnak megélni, s kérik, hogy javítsunk a helyzetükön. Ugyancsak sokszor fogalmazódtak meg a fiatalok munkahelyproblémái, általában a létbiztonság. Különösen szórványban ehhez társulnak az iskolagondok. Akár oly módon is, hogy ahol sikerült iskolát vagy osztályt létrehozni, ott az ehhez kapcsolódó elégtétel fogalmazódott meg, ahol pedig kínlódnak, s még váratnak magukra az eredmények, ott az elégedetlenség hangja.

Egy ismert médiaszakember néhány hete azt jósolta: a rendszerváltás utáni idõszak legdurvább választási kampányának nézünk elébe. A kampánycsend közeledtével hogyan értékeli ezt az idõszakot, milyennek ítéli meg a kampányt országos vonatkozásban, illetve romániai magyar megközelítésben?

Szerintem a román pártok kampánya nem durvább, mint négy vagy nyolc éve volt. Vannak ugyan elfogadhatatlan megnyilatkozások, rágalomszámba menõ támadások, de egyelõre nem látom azt, hogy jobban elszabadultak volna az indulatok. Újdonság, hogy immár mi is megtapasztalhattuk azt: olyan magyar emberek, akik egy román párt listáján jelöltették magukat, hogyan rágalmazzák, mocskolják az RMDSZ-t, magyar honfitársaikat.

Az elmúlt másfél évtizedben, megalakulása óta az RMDSZ-szel kapcsolatban a leggyakrabban elhangzott fogalom az egység volt. Elnök úr szerint milyenek ma ennek az egységnek a kilátásai, az esélyei?

Ha a november 28-i választásokon a magyarság összefog, és én úgy látom, erre megvan minden esélyünk, akkor ez által arra is lehetõséget teremtünk, hogy az elõttünk álló idõszakban úgy gondoljuk át az RMDSZ mûködését, hogy megerõsödjünk egységünkben. Minden árnyalatnak és minden platformnak megnyilatkozási lehetõséget kell adnunk a következõ években. Ha vasárnap sikerrel szerepelünk a választáson, akkor hosszú idõre meg fog erõsödni az erdélyi magyarság politikai egysége.


  • Despre baza de date

Centrul de Documentare ISPMN a iniţiat un proiect de monitorizare a presei pe tematica reprezentării minorităţilor naţionale. În cadrul proiectului sunt monitorizate versiunile online ale mai multor cotidiane naţionale, atât în limba română cât şi în limba maghiară.

În munca de colectare a materialelor beneficiem de aportul unui grup de studenţi ai Universităţii Babeş-Bolyai, Facultatea de Sociologie şi Asistenţă Socială, fapt ce ne oferă posibilitatea unei dezvoltări continue a bazei noastre de date.

Proiectul de monitorizare a presei doreşte să ofere celor interesaţi, posibilitatea de utilizare a acestei baze de date  în viitoare analize.